Kísérletek nekem

Eszközök, anyagok: borosüveg dugóval, borospoharak, reagens kálium-permanganát-oldat, reagens kénsavoldat, kristályos Mohr-só (vas(II)-ammónium-szulfát), ammónium-tiocianát, nátrium-hidrogén-karbonát, nátrium-szulfit, nátrium-tioszulfát, kálium-jodid, kálium-jodát, sárgavérlúgsó (kálium-hexaciano-ferrát(II))

Végrehajtás: Az üveget töltsük meg savanyított (kb. 4:1 térfogatarány), az oldat töménységét úgy állítsuk be, hogy a színe a vörösboréhoz hasonlítson! A poharakba tegyünk a következő sókból néhány kristálykát:

1. semmi (azaz csak kálium-permanganát-oldat) ® "vörösbor"
2. nátrium-szulfit ® "víz"
3. nátrium-szulfit, nátrium-hidrogén-karbonát ® "szódavíz"
4. Mohr só + nagyon kevés(!) ammónium-tiocianát ® "fehérbor"
5. Mohr só + nagyon kevés(!) ammónium-tiocianát + nátrium-hidrogén-karbonát ® "pezsgő"
6. kálium-jodid + kevés kálium-jodát + nátrium-hidrogén-karbonát ® "Coca-Cola"
7. nátrium-tioszulfát ® "tej"

Az üvegből öntsünk a poharakba egymás után "vörösbort" és figyeljük meg az átalakulásokat!

Magyarázat:

2. pohár:

2 MnO4– + 5 SO32– + 6 H+ = 2 Mn2+ + 5 SO42– + 3 H2O

(színtelen folyadék keletkezik)

3. pohár: Színváltozás: lásd 4. pohár

HCO3– + H+ = H2O + CO2

(pezsgés)

4. pohár:

MnO4– + 5 Fe2+ + 8 H+ = Mn2+ + 5 Fe3+ + 4 H2O

(a lila szín eltűnik)

[Fe(H2O)6]3+ + SCN– = [Fe(H2O)5(SCN)]2+ + H2O

(kis koncentrációban sárga szín)

5. pohár: Színváltozás: lásd 4. pohár

Pezsgés: lásd 3. pohár

6. pohár:

2 MnO4– + 10 I– + 16 H+ = 2 Mn2+ + 5 I2 + 8 H2O

(a lila szín eltűnik)

5 I– + IO3– 6 H+ = 3 I2 + 3 H2O

(sötétbarna /csapadékos/ oldat)

Pezsgés: lásd 3. pohár

7. pohár:

8 MnO4– + 5 S2O32– + 14 H+ = 8 Mn2+ + 10 SO42– + 7 H2O

(a lila szín eltűnik)

3 S2O32– + 2 H+ = 4 S + 2 SO42– + H2O

(fehéren opalizáló oldat)

2. "Lángszóró"

Eszközök, anyagok: Bunsen-égő, kémcső, kémcsőfogó, porcelántál, gyertyaviasz, víz

Végrehajtás: A porcelántálba vizet töltünk, a kémcsőbe pedig gyertyából "lefarigcsált" viaszdarabkákat helyezünk (kb. két ujjnyit). Olvasszuk meg óvatosan a viaszt és forraljuk addig, míg a színe sötétbarna lesz és erőteljesen "füstöl". Ekkor merítsük gyorsan a kémcső fenekét a tálban lévő vízbe!

Vigyázzunk, a kifröccsenő anyag sérülést okozhat!!!

A kémcsőből kifröccsenő paraffin lángra lobban.

Magyarázat:

A kémcső a hideg vízben elreped, a beáramló víz hirtelen felforr, és az olvadt paraffinnal együtt kifröccsen a kémcsőből.

Az égést az elpárolgó paraffin gyökös bomása idézi elő: a keletkező hidrogén gyökök a levegő oxigéntartalmával heves reakcióba lépnek, a felszabaduló hő hatására a paraffin meggyullad.

3. "Aranyóra"

Eszközök, anyagok: kémcsőállvány, kémcsövek, mérőhenger, stopperóra, 1 M nátrium-tioszulfát-oldat, 0,1 M nátrium-arzenit-oldat, tömény ecetsav

Végrehajtás: mérjünk ki az egyik kémcsőbe 5 ml nátrium-tioszufát-oldatot, a másikba pedig 5 ml nátrium-arzenit-oldatot, és ez utóbbihoz adjunk 1 ml ecetsavat! Öntsük össze a két kémcső tartalmát és indítsuk el az órát!

Kb. 30 másodperc elteltével aranysárga csapadék jelenik meg.

A térfogatarányok (nátrium-tioszufát-odat/nátrium-arzenit-oldat arány) változtatásával eltérő "reakcióidőket" érhetünk el.

Magyarázat:

A reakció – a jól ismert Landolt-reakcióhoz hasonlóan – ún. óra-reakció. A késleltetett tapasztalás ez esetben is az eltérő sebességű részreakciók következménye, mely folyamatok azonban még nem teljesen tisztázottak. A keletkező csapadék arzén-szulfid.

E reakció minden tekintetben alkalmas a Landolt-reakció kiváltására. Előnye, hogy a felhasznált oldatokat nem kell frissen elkészítenünk.

4. "Vihar a kémcsőben"

Eszközök, anyagok: Bunsen-állvány, kémcsőfogó, kémcső, tömény kénsav, abs. alkohol, szilárd kálium-permanganát

Végrehajtás: Rögzítsük a kémcsövet függőleges állásban, öntsünk bele kb. két ujjnyi kénsavat, majd erre rétegezzünk kb. kétszeres térfogatú alkoholt, végül dobjunk bele néhány kisebb kálium-permanganát kristályt!

A tapasztalás nappali fényben is látható, de látványosabb, ha besötétítjük a termet.

Magyarázat:

A kénsav felszabadítja a permangánsavat, majd vizet von el tőle:

KMnO4 → HMnO4 → Mn2O7

A keletkező dimangán-heptaoxid könnyen bomlik:

Mn2O7 → 2 MnO2 + O3

A kénsav/alkohol határfelületen keletkező ózon "meggyújtja" az akoholt, amit hang és fénytünemény jelez.

5. "Szárító-öbítő szer"

Eszközök, anyagok: porcelántál, tégelyfogó, textildarab, izo-propanol-víz 1:1 arányú elegye

Végrehajtás: Az alkohol-víz elegyet porcelántálba öntjük, belemártjuk a textildarabot, enyhén kicsavarjuk, és tégelyfogóba fogva meggyújtjuk (gyufával vagy Bunsen-égő lángjával). Megvárjuk, hogy az égés abbamaradjon és megvizsgáljuk a textilt.

A textildarab szinte száraz, de nem pörkölődött meg.

Magyarázat:

Az izopropanol égéshője a víz elpárologtatására fordítódik, így a textildarab nem károsodik.

6. Vanádium "kaméleon"

Eszközök, anyagok: 250 ml-es Erlenmeyer-lombik, 250 ml-es főzőpohár, üvegbot, kémcsőállvány, kémcsövek, granulált cink, ammónium-metavanadát, tömény kénsav, tömény sósav, reagens kénsav-oldat, dil. hidrogén-peroxid-oldat

Végrehajtás:

Vanádium(V)-oldat készítése: az ammónium-metavanadát porból 1-2 spatulányit teszünk a száraz (!) főzőpohárba és kevés tömény kénsavat öntünk rá. Üvegbottal elkavarjuk és óvatosan, folyamatos kevergetés közben kb. 50 ml reagens kénsavoldatot adunk hozzá. Megvárjuk, míg leülepszik, és az oldat tisztájából (sárga színű) 20-30 ml-nyit az Erlenmeyer-lombikba öntünk.

Végrehajtás: Az Erlenmeyer-lombikban lévő vanádium(V)-oldathoz kb 10 ml tömény sósavat öntünk, két kémcsőbe töltünk az oldatból, a maradékhoz 2-3 cinkdarabkát adunk. Folyamatos színváltozást figyelhetünk meg, melynek sebessége a vanádium(V)-oldat töménységétől és a cink mennyiségétől függ. (Célszerű a sebességet előre beállítani, mert ha túl lassú, akkor unalmas a kísérlet, ha túl gyors, akkor nincs idő az észlelésre, ill. a "színminta" kiöntésére.) A cink hozzáadása után kialakuló színeket akkor tudjuk legjobban bemutatni, ha egy-egy kémcsőbe "színmintát" öntünk. Az egyik, eredeti oldatot tartalmazó kémcsőhöz adjunk kevés hidrogén-peroxid-oldatot!

A kémcsőállványunkban a kísérlet végére a következő színes oldatok esznek: barna, sárga, kék, zöld, ibolya

Magyarázat:

A vanádium(V) vizes odatban több kémiai formában is előfordulhat, de ezek mindegyike sárga színű.

A hidrogén-peroxid hatására peroxi-vanadát (barna színű) keletkezik.

A cink hatására a vanádium(V) lépésenként redukálódik:

VO4– ← vanádium(V.) → VO2+ → V3+ → V2+

Megjegyzés:

• A cink bedobása után először zöld szín tapasztalható, de ez nem köthető a vanádium valamely kémiai formájához, hanem a vanádium(V) és a vanádium(IV) keverékszíne.
• A kísérletet úgy is bemutathatjuk, hogy csak a lombikban (kémcsőben) követjük a színváltozásokat, ilyenkor a gyorsabb reakció az élvezetesebb.

7. Tűzgyújtás gyufa nélkül I.

Eszközök, anyagok: porcelántál, üvegbot, drótháló, vatta, kálium-permanganát, tömény kénsav

Végrehajtás: Szórjunk a porcelántálba kisebb mennyiségű elporított kálium-permanganátot, és öntsünk rá néhány csepp kénsavat! A keletkező zöld színű olajos folyadékba mártsuk bele óvatosan az üvegbotot és érintsük hozzá az előre dróthálóra készített vattapamacshoz!

A vatta lángra lobban.

Magyarázat:

A kénsav felszabadítja a permangánsavat, majd vizet von el tőle:

KMnO4 → HMnO4 → Mn2O7

A keletkező dimangán-heptaoxid könnyen bomlik:

Mn2O7 → 2 MnO2 + O3

A keletkező ózon erélyes oxidáló hatásának köszönhetően gyullad meg a vatta.

Megjegyzés:

• Előfordulhat, hogy a porcelántálban a dimangán-heptaoxid bomlása felgyorsul, ilyenkor nagyobb mennyiségű vattaszerű mangán-dioxid fúvódik szét, ezért a kísérletet célszerű vegyifülkében végezni!.
• Bemutatónkat látványosabbá tehetjük, ha vatta helyett nitro-cellulózt használunk, amellyel sokkal gyorsabb égést érhetünk el.

A nitro-cellulóz készítése: cellulózból készült (!) vattára nagyobb főzőpohárban nitráló elegyet (tömény salétromsav és tömény kénsav elegye) öntünk, néha üvegbottal megkevergetve minimum egy órán keresztül nitráljuk, majd leöntjük az elegyet és a kapott nitro-cellulózt alaposan (többször) kimossuk és óvatosan megszárítjuk. A nitro-cellulóz igen gyúlékony anyag, ezért tárolása csak igen körültekintően, megfelelő körülmények között lehetséges!

8. Tűzgyújtás gyufa nélkül II.

Eszközök, anyagok: porcelántál, vatta, nátrium-peroxid, víz

Végrehajtás: Helyezzünk a porcelántálba kisebb vattapamacsot és szórjunk rá spatulányi nátrium-peroxidot, majd erre cseppentsünk néhány csepp vizet!

A vatta lángra lobban.

Magyarázat:

A víz hatására a nátrium-peroxidból hidrogén-peroxid szabadul fel:

Na2O2 + 2 H2O = 2 NaOH + H2O2

A vatta a keletkező hidrogén-peroxid oxidáló hatásától gyullad meg.

Megjegyzés:

Bemutatónkat látványosabbá tehetjük, ha vatta helyett nitro-cellulózt használunk, amellyel sokkal gyorsabb égést érhetünk el.

9. "Pezsgőtabletta"

Eszközök, anyagok: főzőpohár, dörzsmozsár, üvegbot, nátrium-hidrogén-karbonát, citromsav, kálium-permanganát, nátrium-szulfit, víz

Végrehajtás: A nátrium-hidrogén-karbonátot és a citromsavat kb. egy-egy térfogatarányban a dörzsmozsárba tesszük és egy kristályka kálium-permanganátot teszünk hozzá. Enyhén eldörzsöljük, a főzőpohárba szórjuk, és vizet öntünk rá. Amikor csökken a habzás és jól látható a folyadék "málnaszíne", egy előzőleg megnedvesített, majd nátrium-szulfitba mártott üvegbottal megkavarjuk.

A nátrium-hidrogén-karbonát és a citromsav a pezsgőtabletták két fő komponense. A fenti kísérlettel tehát ezek működését szemléltetjük. A kálium-permanganáttal színezzük meg a folyadékot, ami a keverés hatására elszíntelenedik.

Magyarázat:

A citromsav a vízben jól oldódik és savas kémhatást eredményez. A nátrium-hidrogén-karbonátból a savas közegben szén-dioxid fejlődik:

HCO3– + H+ = H2O + CO2

A szín eltűnését a következő folyamat magyarázza:

2 MnO4– + 5 SO32– + 6 H+ = 2 Mn2+ + 5 SO42– + 3 H2O

10. "Pezsgőbontás"

Eszközök, anyagok: pezsgősüveg dugóval, nátrium-hidrogén-karbonát, citromsav, folyékony mosogatószer, víz

Végrehajtás: Töltsük meg a pezsgősüveget vízzel, tegyünk bele kevés mosogatószert és 2-3 vegyszereskanálnyi citromsavat! Egy papírdarabra készítsünk elő hasonló mennyiségű nátrium-hidrogén-karbonátot! A kísérlet bemutatásakor gyors mozdulattal öntsük az üvegbe a papírlapról a nátrium-hidrogén-karbonátot, és azonnal dugjuk be a dugóval! Néhány másodperc múlva kezdhetjük "bontani" a pezsgőt. Másik lehetőség, hogy ha lezártuk az üveget hátralépünk, és megvárjuk, míg a dugó magától kirepül!

Vigyázat, a dugó az igazi pezsgőhöz hasonlóan nagy erővel lövődik ki az üvegből!

Magyarázat:

A citromsav a vízben jól oldódik és savas kémhatást eredményez. A nátrium-hidrogén-karbonátból a savas közegben szén-dioxid fejlődik:

HCO3– + H+ = H2O + CO2

11. "Ágyúlövés"

Eszközök, anyagok: Bunsen-(borszesz-)égő, Bunsen-állvány, kémcsőfogó, nagy méretű kémcső, nitro-cellulóz

Végrehajtás: A kémcsőbe kb. a kozmetikai vattapamacsnak megfelelő méretű cellulóz-nitrátot helyezünk és üvegbot vagy hurkapálca segítségével lenyomjuk a kémcső fenekére. A kémcsövet ferdén az állványhoz szereljük, szájába egy lazán összegyűrt papírgalacsint teszünk és a célpont kiválasztása után melegíteni kezdjük a kémcső fenekét. A papírgalacsinba (vagy annak tetejére) konfettit is tehetünk a látvány kedvéért.

Vigyázat! Ha ágyúnkat hűtés nélkül akarjuk újratölteni, a nitro-cellulóz könnyen belobbanhat a kémcső melegétől!

Magyarázat:

A nitro-cellulóz már kevés melegítés hatására lángra lobban. Égésekor nagy mennyiségű gáz keletkezik, amely felmelegszik, így a kémcsőben jelentős nyomásnövekedés következik be, ami a "dugattyú" kilövésével egyenlítődik ki.

12. "I ©KÉMIA"

Eszközök, anyagok: ecset, folyadékpermetező, (szűrő)papír, reagens réz-szulfát-oldat, fenolftalein-oldat, tömény ammóniaoldat

Végrehajtás: Az ecset segítségével a szöveget réz-szufát-oldattal, a szívet fenol-ftalein-oldattal felrajzoljuk a papírlapra. (A szűrőpapír drágább, de jobban beissza a folyadékot, így könnyebb rá rajzolni.) A megszárított papírlapot rögzítjük és ammóniaoldatot permetezünk rá.

Magyarázat:

A fenolftalein piros elszíneződését az ammóniaoldat lúgos kémhatása idézi elő.

A kék elszíneződésért a tetra-amino-kuprát(II) kialakulása a felelős:

[Cu(H2O)4]SO4 * H2O + 4 NH3 = [Cu(NH3)4]SO4 * H2O + 4 H2O

Megjegyzés:

Hasonló feliratokat ill. képeket tervezhetünk bármely ismert színreakció felhasználásával, amelynek anyagai rendelkezésünkre állnak és a kialakuló szín kellően intenzív. Arra ügyeljünk, hogy a kipermetezett "előhívószer" ne legyen mérgező anyag!

1. "Vulkán I."

Eszközök, anyagok: vasháromláb, drótháló, gyújtópálca, porított ammónium-dikromát

Végrehajtás: a dróthálóra púpozzunk néhány grammot az ammónium-dikromátból, indítsuk el a reakciót égő gyújtópálcával, lehetőség szerint sötétítsünk be!

Magyarázat: a reakció érdekessége, hogy egy szilárd só két komponense lép redoxi reakcióba egymással. A keletkező igen laza szerkezetű –fejlődő gáz halmazállapotú termékek által felfújt- króm(III)-oxid alakja nagyon hasonlít egy vulkáni kúpra.

(NH4)2Cr2O7 = N2 + 4 H2O + Cr2O3

2. "Szikraeső avagy mi is van a vulkán belsejében"

Eszközök, anyagok: nagy méretű álló lombik, egy égetőkanálból, dugóból és levegő befúvatásra alkalmas eszközből álló "duda", az előző kísérlet szilárd terméke, cc. NH3(aq)

Végrehajtás: A lombikba tegyünk egy-két cm3 ammóniaoldatot, zárjuk le dugóval. A "dudát" ill. annak az égetőkanál részét töltsük meg az előző kísérletben keletkezett króm(III)-oxiddal. Hevítsük vörös izzásig a kanalat, közben melegítsük fel a lombikot is. Besötétítés után levegőáram segítségével lassan juttassuk be a forró króm(III)-oxidot a lombikban lévő ammóniás gáztérbe.

Magyarázat: A króm(III)-oxid katalizálja az ammónia oxidációját, a reakcióhő hatására a finom szemcsés króm(III)-oxid felizzik!

4 NH3 + 5 O2 = 4 NO + 6 H20

3. "Habfürdő"

Eszközök, anyagok: magas gázfelfogó- v. mérőhenger, kálium-jodid, cc. hidrogén-peroxid-oldat, mosogatószer

Végrehajtás: A henger aljába kb.10 cm3 hidrogén-peroxidot teszünk, hozzáadunk néhány cm3 mosogatószert, majd késhegynyi kálium-jodidot adunk hozzá

Magyarázat: A kálium-jodid katalizálja a hidrogén-peroxid bomlását, és mellette reakcióba is lép vele, amit a hab gyengén sárgás színe is jelez.

2 H2O2 → 2 H2O + O2

H2O2 + 2 I- → I2 + 2 OH-

4. "Aranyóra"

Eszközök, anyagok: kémcsőállvány, kémcsövek, mérőhenger, stopperóra, 1 M nátrium-tioszulfát-oldat, 0,1 M nátrium-arzenit-oldat, tömény ecetsav, ólom-só-oldat, réz-só-oldat

Végrehajtás: mérjünk ki az egyik kémcsőbe 5 ml nátrium-tioszufát-oldatot, a másikba pedig 5 ml nátrium-arzenit-oldatot, és ez utóbbihoz adjunk 1 ml ecetsavat! Öntsük össze a két kémcső tartalmát és indítsuk el az órát!

Kb. 30 másodperc elteltével aranysárga csapadék jelenik meg.

A térfogatarányok (nátrium-tioszufát-odat/nátrium-arzenit-oldat arány) változtatásával eltérő "reakcióidőket" érhetünk el.

Azonos koncentráció viszonyban lévő kémcső párokkal a reakciósebesség hőmérséklet függése bizonyítható egyszerűen. Az egyik kémcső pár olvadó jégbe, egy másik forró vízben állítva, a harmadik pedig szobahőmérsékleten tartva, az elegyítés után jelentősen eltérő időben mutatják a változást. Különböző hígítású oldatpárokat készítve a reakciósebesség koncetráció-függését szemléltethetjük.

Magyarázat:

A reakció – a jól ismert Landolt-reakcióhoz hasonlóan – ún. óra-reakció. A késleltetett tapasztalás ez esetben is az eltérő sebességű részreakciók következménye, mely folyamatok azonban még nem teljesen tisztázottak. A keletkező csapadék arzén-szulfid.

S2O32- + 4 AsO33- + 6H+ → 2 S2- + 4 AsO3- + 3 H2O

(lassú)

AsO3- + CH3COO- → C2H2AsO53- + H+

(az arzenoacetát kialakulása pillanatszerű)

2 C2H2AsO53- + 5 S2- + 14 H+ → As2S3 + 2 S + 2 CH3COO- + 6 H2O

(sárga csapadék)

Megjegyzés:

Az összeállított "órák" működését befolyásolhatjuk kevés ólom-só adagolásával, mely az óra színének változását eredményezi, réz-só adagolásával az inhibíció jelenségét demonstrálhatjuk, mivel ekkor csapadék le sem válik. Ennek oka az, hogy a réz az ecetsavval ill. acetát-ionnal stabil komplexet képez.

5. "Lángszóró I.!"

Eszközök, anyagok: metanol, bórsav, nagyméretű, átlátszó műanyag palack v. kanna

Végrehajtás: A műanyag palackba tegyünk néhány cm3 bórsavas metanolt (lángfestés), majd alapos összerázás, néhány perces várakozás után égő gyújtópálcával lobbantsuk be az alkoholgőzt!

Magyarázat:

A kísérlet jó példája az éghető anyag gőzeivel teli gáztérben lejátszódó égés sebességének demonstrálására.

6. "Lángszóró II."

Eszközök, anyagok: üvegcső, finom lukbőségű szita, liszt

Végrehajtás:

Az üvegcsőbe tegyünk kevés lisztet, és fújjuk egyenletes sebességgel Bunsen-égő nem világító lángjába! A kísérletet elvégezhetjük oly módon is, hogy finom szitán keresztül juttatjuk a lisztet a lángba!

Feltétlen vigyázzunk, hogy a befúvatás során megfelelő tér álljon rendelkezésre!!

Magyarázat:

A kísérlet jó példája az éghető anyag felületének és égési sebességének kapcsolatára.

7. "Közlekedési jelzőlámpa történelmi időkből"

Eszközök, anyagok: Bunsen-állvány, szűrőkarikák, porcelántálak, metanol, lítium-só, nátrium-só, bórsav

Végrehajtás: Helyezzük a porcelán tálakat a Bunsen-állványon egymás fölött elhelyezett szűrőkarikákra, töltsünk mindháromba kevés metanolt, a felső tálba lítium-sót, a középsőbe nátrium-sót, az alsóba pedig bórsavat teszünk. Keverés után begyújthatjuk a metanolokat, és néhány másodperc múlva a közlekedési jelzőlámpa színeinek megfelelő színű lángokat látunk.

Magyarázat:

A égő metanol lánghőmérséklete elegendő ahhoz, hogy az adagolt anyagok lángfestését lássuk.

Megjegyzés:

A porcelántálakat nem célszerű kimosni a bemutatás után, így "spórolunk" a lángfestő sóval, és a lángfestés is intenzívebb lesz. (Csak össze ne keverjük a tálkákat, mert akkor közlekedési káosz alakulhat ki…)

8. "Alkímista próbálkozás"

Eszközök, anyagok: főzőpohár, tégelyfogó, rézlemez, telített cink-klorid oldat fém cink.

Végrehajtás: Helyezzük a rézlemezt a telített cink-klorid oldatba, szórjunk bele granulált cinket, melegítsük a poharat addig, míg a rézlemezen szemmel látható változást nem tapasztalunk.(ezüstös szín) A rézlemezt Bunsen-égő lángjába tartjuk a további változásig. (aranysárga szín)

Magyarázat:

A rézből arany gyártás alapját az képezi, hogy az érintkező réz és cink miatt a réz potenciálja lesüllyed a cink aktuális potenciáljára, és a telített oldatban lévő cink-ionok az egyensúlyi folyamatban képesek a rézlemezen is kiválni. Ennek hatására jutunk el az "ezüst pénzhez". Ezt a "ezüst" lemezt a Bunsen-égő lángjába tartva kialakul a réz és cink ötvözete a sárgaréz, aminek színe kísértetiesen hasonlít az aranyéhoz! (gagyizás)

9. "I ©KÉMIA" és "I ©KÉMIA"

Eszközök, anyagok: ecset, folyadékpermetező, (szűrő)papír, reagens réz-szulfát-oldat, fenolftalein-oldat, tömény ammóniaoldat, nátrium-szulfid-oldat

Végrehajtás: Az ecset segítségével a szöveget réz-szufát-oldattal, a szívet fenol-ftalein-oldattal felrajzoljuk a papírlapokra. (A szűrőpapír drágább, de jobban beissza a folyadékot, így könnyebb rá rajzolni.) A megszárított papírlapokat rögzítjük és az egyikre ammóniaoldatot, míg a másikra nátrium-szulfid oldatot permetezünk.

Magyarázat:

A fenolftalein piros elszíneződését az ammóniaoldat és a nátrium-szulfid-oldat lúgos kémhatása idézi elő.

A kék elszíneződésért a tetra-amino-kuprát(II) kialakulása a felelős:

[Cu(H2O)4]SO4 * H2O + 4 NH3 = [Cu(NH3)4]SO4 * H2O + 4 H2O

A fekete elszíneződésért a réz-szulfid kialakulása a felelős:

[Cu(H2O)4]SO4 * H2O + S2- = CuS + SO42- + 5 H2O

10. "Megjelenő, majd eltűnő felirat"

Eszközök, anyagok: ecset, folyadékpermetező, (szűrő)papír, reagens vas(III)-klorid-oldat, ammoium-tiocianát-oldat, tömény nátrium-fluorid, nátrium-szulfid-oldat

Végrehajtás: Az ecset segítségével a szöveget vas(III)-klorid-oldattal, felrajzoljuk a papírlapokra. (A szűrőpapír drágább, de jobban beissza a folyadékot, így könnyebb rá rajzolni.) A megszárított papírlapot rögzítjük és megfelelő időben ammónium-tiocianát-oldatot permetezünk rá. A szöveg vöröses árnyalattal jelenik meg. Megfelelő időben nátrium-fluorid-oldatot permetezve a szöveg eltűnik. Az újra előhívás nátrium-szulfiddal történhet, amikor is a szöveg fekete színnel jelenik meg. A permetezéskor legyünk türelmesek, ne áztassuk el túlzottan a papírt!

Magyarázat:

[Fe(H2O)6]3+ + SCN- = [Fe(SCN)(H2O)5]2+ vörös

[Fe(SCN)(H2O)5]2++ 6 F- = [Fe(F)6]3- + + 5 H2O + SCN- színtelen

2 [Fe(F)6]3- + 3 S2- = 12 F- + S + 2 FeS fekete

11. "Lakásfestés vegyész módra"

Eszközök, anyagok: ecset, folyadékpermetező, (szűrő)papír, reagens vas(III)-klorid-oldat, ammoium-tiocianát-oldat, tömény nátrium-fluorid, alumínium-hidroxid gél, timolftalein, fenolftalein, univerzál indikátor

Végrehajtás: Az ecset segítségével a sárga mintát vas(III)-klorid-oldattal, és egy nem látható másik mintát pedig frissem készített és semlegesre mosott és indikátorokkal kevert alumínium-hidroxiddal rajzoljuk a papírlapra. (A szűrőpapír drágább, de jobban beissza a folyadékot, így könnyebb rá rajzolni.) A megszárított papírlapot rögzítjük és megfelelő időben ammónium-tiocianát-oldatot permetezünk rá. A sárga ábra vöröses árnyalattal jelenik meg. Az átszínezés során nátrium-fluorid-oldatot permetezve a vöröses ábra eltűnik, míg az eddig láthatatlan másik ábra kék színnel jelenik meg!

Magyarázat:

Fe(H2O)6]3+ + SCN- = [Fe(SCN)(H2O)5]2+ vörös

[Fe(SCN)(H2O)5]2++ 6 F- = [Fe(F)6]3- + + 5 H2O + SCN- színtelen

Al(OH)3 + 6 F- =[AlF6]3- + 3OH-

(a különböző indikátorok különböző színű virágokat festenek, miközben a vörös eltűnik)